IBK HUNGARIAN FEDERATION
KUMTE SZABÁLYKÖNYV
1. A Knock Down Kumite szabályai a felnőtt korcsoport részére
1.1 A mérkőzés ideje
A mérkőzés ideje 3 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
Döntetlen esetén 2 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Az elért pontok és a büntetések törlődnek. Ha az is döntetlen, újabb 2 perc küzdőidő /sai shiai/ következik, ha ez is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt. Selejtezőknél nincs újabb 2 perc hosszabbítás, a 7.perc végén dönteni kell.
Abban az esetben, ha a súly nem dönt, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani, amelyik versenyző több deszkát tört, az a győztes.
Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés (elődöntő és döntő esetén), úgy 2 perc / encho sen / hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.
A pontok és büntetések egyik mérkőzésről sem vihetők át a következő hosszabbításra, azok minden esetben törlődnek
A küzdelem csak a vezetőbíró yame vezényszavára fejeződik be, az addig elért találatok érvényesek.
1.2 Támadható testfelületek
Teljes erővel támadható a test teljes felülete, kivéve gerinc, lágyék, térd, illetve kéztechnikákkal a fej és a nyak.
1.3 Tiltott technikák / Hansoku Waza /:
- tilos a fej, arc és nyak támadása bármilyen kéztechnikával
- tilos az ellenfelet nyitott vagy zárt kézzel nyomni, lökni
- tilos ruhát fogni, rángatni az ellenfelet, tolni
- tilos az ellenfél kezét, karját, lábát megfogni
- tilos a lágyék támadása
- tilos a gerinc támadása
- tilos a földre kerülő ellenfelet kontakttal támadni
- tilos a fejelés közelharcnál, fejelés dulakodásnál, fejek összeérintése
- tilos az ellenfélhez közel menni ütés nélkül, kézzel, testtel nyomni, lökni, az ellenfél kezét, testét anélkül, hogy támadná az ellenfelet, illetve bármilyen védő és támadó technikával nyomni, tolni az ellenfelet, vagy a kezét.
- tilos földről támadást indítani / kivéve védekező testhelyzet /
- tilos a térdek szándékos, hajlásiránnyal ellentétes támadása
- tilos a nyak és a fej fogása
- tilos nők esetében a mell közvetlen támadása
- tilos a már földön lévő ellenfél megtámadása
- tilos a gyakori vagy szándékos kilépés
Megjegyzés:
Abban a pillanatban, ha a versenyző és segítői rágalmaznak, sértő nyelvet használnak, vagy sértő mozdulatokat tesznek, nem tisztelve az ellenfelet, a bírókat, vagy a végrehajtó bizottságának tagjait, a versenyző figyelmeztetésben (Chui) részesül. Amennyiben ez a magatartás, mint a versenyző, mint a segítők részéről folytatódik, a versenyző már megrovásban (Genten) részesül. Abban az esetben, ha ezek különösen rosszindulatú, sértő cselekedetek, a versenyző (Shikaku) leléptetésre kerül.
1.4 Mérlegelés
Amennyiben /3+2+2 perc után/ vagy (3+2 selejtező) döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
Először az aka, majd a shiro mérlegel.
A versenyzőket versenyfelszerelésben kell mérlegelni.
Férfiak súlycsoportos versenyén a legnagyobb súlykategóriában (pl. +90 kg), illetve az abszolút kategóriában 10 kg-os, minden egyéb súlycsoportban 5 kg-os súlykülönbség esetén a könnyebb versenyző győz.
Női versenyen a legnagyobb súlykategóriában 5 kg, míg a többi súlykategóriában 3 kg súlykülönbség szükséges a győzelemhez
2. A Knock Down Kumite szabályai a U18 és U16 korcsoportban
A versenyszabályok megfelelnek a felnőtt korcsoport szabályaival, a következő különbségekkel:
2.1 A mérkőzés ideje
A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
Döntetlen esetén 2 perc (1 perc U16 kategóriában) küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 1 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.
2.2 Tiltott technikák
Az 1.3 pontban felsoroltakon túl:
-tilos a fej teljes erővel lábtechnikával történő támadása, fej csak oldalirányból kontrolált jelzett lábtechnikával támadható /max. bőr érintés engedélyezett /.
2.3 Mérlegelés
A versenyzőket versenyfelszerelésben kell mérlegelni.
5 kg-os súlycsoport beosztások esetén minimum 3 kg különbség, 10 kg-os beosztás esetén minimum 5 kg különbség kell, hogy legyen minden súlycsoportban. (Értelemszerűen a könnyebb versenyző győz).
3. A Knock Down Kumite szabályai a U10-U12-U14 korcsoportban
A versenyszabályok megfelelnek a felnőtt korcsoport szabályaival, a következő különbségekkel:
3.1 A mérkőzés ideje
A mérkőzés ideje U10-U12 esetén 1,5 perc, U14 esetében 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vez. bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 1 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.
3.2 Tiltott technikák
Az 1.3 pontban felsoroltakon túl:
-tilos a fej teljes erővel lábtechnikával történő támadása, fej csak oldalirányból kontrolált jelzett lábtechnikával támadható /max. bőr érintés engedélyezett /.
4. A küzdelem eldöntése
Teljes értékű (Ippon) győzelem
Ha egy versenyző a földre került vagy állva maradt ugyan egy vagy több szabályos hatékony technikától és a mérkőzést 3 másodpercen belül nem tudja folytatni, a vezetőbíró Ippont hirdet. Ha a versenyző 3 másodpercen belül feláll, de olyan sérülést szenvedett, mely alkalmatlanná teszik őt a további küzdelemre, a vezetőbíró Ippont hirdet.
Ha egy versenyző küzdelem közben feladja a küzdelmet, ellenfele Ipponnal győz.
Ha a versenyző saját technikájától, vagy védekezésétől sérül a keze lába, és a küzdelmet nem tudja folytatni, az ellenfél ipponnal győz.
Szabályos jodan technikával elért IPPON esetén, ha versenyorvos tovább engedi a jodan találatot elszenvedett versenyzőt, folytathatja a küzdelmet csapat és körmérkőzés esetén.
Eljárás fej KO esetén
Fej KO bejegyzést abban az esetben kell megítélni, amikor egy versenyző akár szabályos, akár szabálytalan technika következtében megszédül, emlékezetkiesése vagy eszméletvesztése lesz. A fej KO tényét a BUDO PASS-ban kell rögzíteni a verseny főbírójának aláírásával, a dátum megjelölésével a sportorvosi engedélyeknél. Ezzel a versenyezhet sportorvosi engedély az érvényét veszti. A versenyző azelőtt a verseny előtt, ahol legközelebb indulni kíván, köteles ismételt orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvos figyelmét fel kell hívni a fej KO tényére. Amennyiben a sportorvos megadja az engedélyt, úgy indulhat a versenyen, ha nem, addig nem versenyezhet, amíg a sportorvos nem engedélyezi. (szabálytalan technika esetén is ugyanez az eljárás)
Félértékű (Wazaari) győzelem
Ha egy versenyző földre kerül egy vagy több szabályos hatékony technikától, de a mérkőzést 3 másodpercen belül folytatni képes, a vezetőbíró Wazaarit hirdethet a sarokbírókkal együtt a többségi elv alapján.
Ha egy versenyző nem kerül a földre valamely technikától ugyan, de megroggyan, Wazaari ítélhető.
Ha egy versenyző lábsöprés következtében a földre kerül, és ezt jó időben kontrollal végrehajtott valamilyen kéztechnika követi az érvényes testfelületre, Wazaari ítélhető.
Ha a versenyző saját technikájától, vagy védekezésétől sérül a keze lába, a küzdelmet folytatni tudja, az ellenfélnek Wazaari ítélhető.
Ha egy versenyző domawashi kaiten geri technikát rúg, majd ezt követően földre kerül és ellenfele jó időben, kontrollal végrehajtott valamilyen kéztechnikával érvényes testfelületen visszatámadást jelez, arra wazaari ítélhető.
Két Wazaari Awazate ippon győzelmet jelent.
Győzelem bírói döntéssel
Amennyiben a küzdőidő lejártával nincs ippon illetve leléptetés sem, akkor a bíróknak lehetősége van (utolsó hosszabbításnál kötelező), hogy valamelyik versenyzőt bírói döntéssel győzelemhez juttassák.
A bírók az utolsó küzdőidőt leszámítva, minden küzdőidőben csak abban az esetben dönthetnek bírói döntéssel, amikor az egyik versenyző egyértelmű fölénnyel uralja a mérkőzést.
Abban az esetben, ha egy versenyző bármilyen okból kifolyólag nem jelenik meg a mérkőzésen, az ellenfele kerül ki győztesen, melyet a jegyzőkönyvben bírói döntéssel felérő győzelemként kell regisztrálni.
Az utolsó küzdőidőnél figyelembe vett szempontok:
Ha senki nem ért el WAZA-ARI találatot, akkor a döntésnél az okozott sérülések (károsodások) súlyát kell mérlegelni (pl. csak az idő rövidsége miatt nem lett WAZA-ARI, különben már majdnem megvan a félpont).
Amennyiben nincsenek okozott sérülések, illetve károsodások, akkor a végrehajtott technikák (ütések, rúgások) száma lehet a döntés alapja, belevéve azokat a ponterős technikákat, amik ugyan jelentősek voltak, de nem voltak még elegendőek egy WAZA-ARI-hoz.
Amennyiben a végrehajtott technikák – beleértve a ponterős technikákat is – kiegyenlítettek voltak, akkor az utolsó hosszabbításban az győz, aki aktívabban küzdött, és jobban akart nyerni.
Megjegyzés: a vezetőbíró győzelmet hirdethet a küzdőidőn belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyző között, hogy az valamelyik versenyző testi épségét súlyosan veszélyezteti
Győzelem bírói döntéssel csak a vezetőbíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.
Győzelem bírói döntéssel
Amennyiben a küzdőidő lejártával nincs ippon illetve leléptetés sem, akkor a bíróknak lehetősége van (utolsó hosszabbításnál kötelező), hogy valamelyik versenyzőt bírói döntéssel győzelemhez juttassák.
A bírók az utolsó küzdőidőt leszámítva, minden küzdőidőben csak abban az esetben dönthetnek bírói döntéssel, amikor az egyik versenyző egyértelmű fölénnyel uralja a mérkőzést.
Abban az esetben, ha egy versenyző bármilyen okból kifolyólag nem jelenik meg a mérkőzésen, az ellenfele kerül ki győztesen, melyet a jegyzőkönyvben bírói döntéssel felérő győzelemként kell regisztrálni.
Az utolsó küzdőidőnél figyelembe vett szempontok:
Ha senki nem ért el WAZA-ARI találatot, akkor a döntésnél az okozott sérülések (károsodások) súlyát kell mérlegelni (pl. csak az idő rövidsége miatt nem lett WAZA-ARI, különben már majdnem megvan a félpont).
Amennyiben nincsenek okozott sérülések, illetve károsodások, akkor a végrehajtott technikák (ütések, rúgások) száma lehet a döntés alapja, belevéve azokat a ponterős technikákat, amik ugyan jelentősek voltak, de nem voltak még elegendőek egy WAZA-ARI-hoz.
Amennyiben a végrehajtott technikák – beleértve a ponterős technikákat is – kiegyenlítettek voltak, akkor az utolsó hosszabbításban az győz, aki aktívabban küzdött, és jobban akart nyerni.
Megjegyzés: a vezetőbíró győzelmet hirdethet a küzdőidőn belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyző között, hogy az valamelyik versenyző testi épségét súlyosan veszélyezteti
Győzelem bírói döntéssel csak a vezetőbíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.
A figyelmeztetések és intések beszámítása a mérkőzés végeredményébe
Ha CHUI, GENTEN ítélet született a küzdelem folyamán, akkor azokat az alábbiak szerint kell beszámítani a mérkőzés kimenetelébe:
Ha az egyik versenyzőnek egy CHUI-val több van, az kötelezően nem befolyásolja a mérkőzés végeredményét. A bíróknak a döntésüket a látottak alapján kell meghozni. Azonban ha az utolsó hosszabbítás alatt nincs más különbség a versenyzők között, akkor a több CHUI-val rendelkező versenyző fog veszíteni.
Ha a különbség két CHUI, akkor alap esetben a szabálytalankodó versenyző veszíti el a mérkőzést. Azonban, ha ő nyilvánvalóan vezeti a mérkőzést, és jobb a másiknál, akkor lehet döntetlen is.
Abban az esetben ha három CHUI a különbség a versenyzők között, akkor veszíteni fog a szabálytalankodó versenyző, nem számítva bele, hogy jobb-e a másiknál.
Abban az esetben, ha egy versenyző elért egy WAZA-ARI, valamint kapott legfeljebb két CHUI intést is, akkor a WAZA-ARI erősebb, így ő győz.
Ha a WAZA-ARI mellé három intést (CHUI) is kapott, akkor is a WAZA-ARI birtokosa győz, bár ha az ellenfél nagyon tisztán vezeti a mérkőzést, vagy súlyos szabálytalanság miatt kapott intést akkor lehetséges a döntetlen is.
Attól függően, hogy a verseny sorsolása a 2.3 pontban említett lehetőségek közül milyen módon történt, különböző módon kell megállapítani a helyezéseket.
Egyenes kieséses rendszer esetében az a versenyző győz, aki vesztes küzdelem nélkül a legtöbb nyert mérkőzést teljesített, így a tábla élén végzett. Második lett a döntő vesztese. Harmadik helyezettek az elődöntők vesztesei.
Körmérkőzések esetén az alábbiak szerint történik az eredmények meghatározása:
Meg kell vizsgálni a jegyzőkönyvek szerint minden résztvevőnél a nyert mérkőzések számát. Ez alapján kialakulhat a végeredmény, aszerint, hogy a legtöbbet nyert versenyző lesz a győztes, és így tovább.
Amennyiben valahol azonos számú nyert mérkőzések vannak, akkor az alábbi eseteket kell mérlegelni:
Két versenyzőnek van azonos pontja: az egymás elleni eredményük dönt.
Kettőnél több versenyzőnek van azonos pontja (körbeverés): ekkor számba kell venni először az IPPON-ok számát. Az versenyző kerül előre, aki több ippont ért el. Ha ezek is egyenlők, akkor számba kell venni a WAZA-ARI-k számát (ha ezek már az ipponnál beszámításra kerültek, akkor nem kell figyelembe venni). Akinek több az elért pontja az kerül előre a helyezéseknél. Ha még ezek alapján sem sikerül döntést hozni, akkor a GENTEN-ek számát kell sorba állítani, majd a CHUI-k számát. Ha ezek alapján sem lehet eredményt hirdetni, akkor a legkönnyebb versenyző nyer.
5. Helyezések megállapítása
6. Óvás
Óvást csak a versenyen résztvevő csapat vezetője vagy edzője nyújthat be a főbíróhoz. Az óvást a sportegyesület (klub) nevében, írásban kell benyújtani.
Óvást benyújtani a nevezési határidőtől az eredményhirdetésig mindig csak az adott fordulóra lehet.
Az óvás csupán a verseny rendezésére, menetére, résztvevőire és bírói műhibákra vonatkozhat.
Az óvás díja 10000 Ft, ami a rendező szervezet/klub bevételét képezi.
A bírók szakmai döntése ellen óvás nem emelhető!
A verseny lefolyása, annak valamely részlete vagy egyes versenyzők magatartása miatt - tehát a verseny megkezdésétől annak befejeztéig - óvást beadni csak a következő forduló megkezdéséig lehet a verseny főbírójának.
A főbíró köteles azonnal a beadott óvások ügyében döntést hozni, és azt közölni az érintettekkel. Amennyiben az óvásnak helyt adnak, úgy a befizetett díjat, az óvást benyújtó visszakapja.
